Az építészmérnök egy meglévő társadalmi vagy egyéni igényt figyelembe véve megtervezi a létesítmény tereit, azok kapcsolatát is funkcióit, annak esztétikus megjelenését, azaz elsősorban az építmény funkcionális és adott célú felhasználásra való alkalmasságára koncentrál, míg az építőmérnök a különböző építmények pl. a vonalas létesítmények (utak, hidak, vasutak) és tartószerkezetek, épületek gyakorlati megvalósításáért, azok tartós és gazdaságos megépítéséért felel elsősorban műszaki szempontokra figyelve. Az építőmérnök kiszámítja az építész által megtervezett épületek egyes elemeiben ébredő erőket, feszültségeket, nyomatékokat, majd ezek alapján kiválasztja a megfelelő tulajdonságú építőelemeket, megtervezi az adott terveket elviselő alapozást, számítja a szél vagy hó okozta terhelések hatásait, megtervezi az építmény felépítésének lépéseit, az adott tereket határoló szerkezetek kapcsolódásának módját (csomópontjait) stb. Az építőmérnökök munkája teszi végül lehetővé, hogy az építész által kitalált terek és az azok alkotta rendszerek tartósan, környezetkímélő módon és főképpen gazdaságosan megvalósulhassanak. A Miskolci Egyetem építőmérnöki képzést indít!

Tartós mérnökhiány van az építőiparban, különösen terepi építésvezetői szinten, ahol kifejezetten BSc-végzettségű mérnökökre van szükség. Emellett Észak-Magyarországon kevés az olyan képzés, amely MMK tervezői és szakértői jogosultságot adó építőmérnöki diplomát nyújt. A szak segíti a régió fiataljainak helyben tartását, és jobban kihasználja az MFK meglévő földtudományi, hidrogeológiai és környezetmérnöki kompetenciáit.

Olyan mérnököket képezünk, akik a mély-, magas- és infrastruktúra-építés területén is rendelkeznek elméleti, gyakorlati és technológiai tudással. Képesek vizsgálni a talajok és kőzetek, a felszín alatti vizek és a mérnöki létesítmények kölcsönhatását, értik a talaj- és vízszennyezés, monitorozás és kármentesítés alapjait, és alkalmasak kivitelezési, valamint egyszerűbb tervezési feladatok megoldására.

A szak kifejezetten generalista: nem egyetlen szűk szakterületre koncentrál, hanem átfogó rálátást ad a mély- és magasépítésre, geotechnikára, vízépítésre és infrastruktúra-építésre. Ezt egészítik ki a földtani–hidrogeológiai és környezetvédelmi ismeretek, így jó alapot ad későbbi mesterszakos vagy szakmérnöki specializációkhoz.

A képzés 8 féléves, összesen 240 kredites. A tanterv félévenként 30 kredit teljesítésével számol, ebből 15 kredit a szakdolgozat készítéséhez kapcsolódik.

A szak „kiegyensúlyozott” minősítésű, a tantervben nagyjából 45,5% elmélet és 54,5% gyakorlat jelenik meg. Az elméleti alapozó tárgyakat (matematika, fizika, mechanika stb.) laborok, gyakorlatok és projektjellegű feladatok egészítik ki, amelyeket jelentős részben az iparból érkező, gyakorló szakemberek tartanak, közvetlenül átadva saját ipari tapasztalataikat, továbbá terepgyakorlatok és helyszíni bejárások során valós ipari környezetben ismerhetik meg a hallgatók a szakma gyakorlati oldalát és mindennapi kihívásait.

Igen. A tanterv legalább 6 hetes kötelező szakmai gyakorlatot ír elő, amelyet jellemzően tervező-, kivitelező- vagy üzemeltető cégeknél, illetve hatósági vagy önkormányzati szerveknél lehet teljesíteni.

Az oktatók nagy része tudományos fokozattal (PhD) rendelkezik, és széleskörű ipari, tervezői vagy kutatói tapasztalattal bír. Bányamérnökök, geológusok, geofizikusok, hidrogeológusok, környezetmérnökök és építőmérnökök (geotechnika, víz- és infrastruktúra-mérnöki, magasépítés) vesznek részt az oktatásban, laboráns és műhelyes háttérrel kiegészítve.

Funkcionálisan összekapcsolt labor- és műhelyhálózat működik: hidrogeológiai, talaj- és kőzetmechanikai, útépítési kőanyag- és aszfaltlabor, építőanyag-laborok, több földtudományi labor (pl. röntgen-, elektronmikroszondás, szeizmikus, kőzetfizikai), valamint terepi mérő- és feltáró eszközpark (fúrógép, szondázók, geotechnikai, geofizikai, geodéziai eszközök, hidrogeológiai mérőállomás).

Elérhetők CAD-rendszerek, 2,5D és 3D térmodellező programok, térinformatikai (GIS) szoftverek, felszín alatti vízrendszerek szimulációs programjai, geotechnikai szoftverek, valamint FEM- és BIM-rendszerek. A számítógépparkot és a szoftverállományt folyamatosan frissítik.

A diploma többféle Magyar Mérnöki Kamara jogosultság megszerzésére ad alapot, például vízgazdálkodási építmények és települési víziközművek tervezési szakterületein, geotechnikai tervezésben (egyszerű geotechnikai feladatok), építéstechnológiai tervezésben, valamint általános építmények építési műszaki ellenőri szakterületein. Bizonyos feltételekkel energetikai tanúsítói jogosultság (TÉ) is szerezhető.

Az alapszak erős elméleti és gyakorlati alapot ad, ezért jó kiindulópont különböző építő-, földtudományi és környezetmérnöki mesterszakokhoz, illetve szakmérnöki képzésekhez is. A végzetteknek reális esélyük van MSc-tanulmányok folytatására akár a Miskolci Egyetemen, akár más hazai vagy külföldi intézményekben.

A duális, illetve kooperatív képzés indítása az építőipari cégek szándékától, illetve fogadókészségétől függően indulhat el. Feltétele, hogy az Egyetem és a szakcég között szerződéses megállapodás jöjjön létre. A duális képzésnek legalább a képzés több mint felére, azaz esetünkben 5 félévre, kooperatív képzésnél az utolsó 2 félévre kell kiterjednie. Mivel az építőmérnök képzés első 3 féléve alapozó jellegű, ezért ebben az időszakban a duális képzés megindítását még nem tervezzük, de akár a most jelentkezők is a 4. félévtől – hallgatói igény és szakmai fogadókészség esetén elindítható, ennek érdekében az Egyetem hamarosan megkezdi az igények és lehetőségek feltárását és elkezdi a szerződések megkötését. A kooperatív képzésben való részvétel megkezdésére a legjobb időpont a 6. félévet követő kötelező szakmai gyakorlattal egyidőben van, azaz kb. 3 év múlva, mikorra az Egyetem megköti a szükséges szerződéseket.

A duális képzésben minimum a képzési idő felénél több félévben kell részt venni. A képzésben való részvétel esetén a szorgalmi időszak a szokásos 14 héttől eltérően 13 hét, a hallgató ezen felül a vizsgaidőszakot és a nyári időszakot használja ki a Szakcégnél történő munkavégzésre. A vizsgák napján és vizsgánként további 1 napra a szakcég tanulmányi szabadságot biztosít. A fizetés és egyéb juttatások és kötelezettségek a hallgató és a szakcég közötti szerződéses jogviszony szerint alakul. A Szakcég a hallgatónak szakmai mentort, és/vagy képzést, kötelező szakmai gyakorlati lehetőséget biztosít, továbbá témát és konzulenciát a záródolgozatának elkészítéséhez. A Kar a duális képzés megkezdését kizárólag a 4. félévtől látja lehetségesnek.

A kooperatív képzésben részt vevő hallgató az utolsó évben minimálisan 110 napot kell, hogy a szakcégnél eltöltsön, ami a legegyszerűbben úgy oldható meg, ha a 6 hetes szakmai gyakorlat 30 napján túl 80 munkanapot vállal a szakcégnél. Ez azt is jelenti, hogy a képzést érdemes a 6. félév vizsgáinak letételét követően a 7. félév előtt megkezdeni. Mivel az utolsó év egyik fontos feladata a szakdolgozat elkészítése, ezért célszerű a záródolgozat kidolgozását is a kooperatív képzésben megtenni. A kooperatív képzésben a szorgalmi időszak azonos a nappali képzésével, azaz 14 hét. A kooperatív képzési hely a hallgatóval szembeni elvárásait és kötelezettségeit szerződésben rögzíti. A kooperatív képzésben a szakcégnek a részvételére az Egyetemmel képzési szerződést kell kötnie, amit a Kar szívesen támogat.

Az Építőmérnöki Szakon - az ME MFK valamennyi mérnöki szakjához hasonlóan, a Dékáni Hivatal tájékoztatása alapján - NEM feltétel az emelt szintű matematika érettségi. 

A költségtérítéses képzés tandíját a Kar évente állapítja meg. A jövő tanévi díjakat még nem ismerjük, jelenleg a mérnök alapszakok tandíja 320 000 Ft/félév.